Gratulálok a bejegyzés konstruktőrjének! Érdekes, hihető történet. Még akkor is, ha nem tudjuk biztosan, hogy mi a valós és mi a képzelet. Viszont a képanyag-használat nagyon megtévesztő. Csúnyán mondva "hamis". A Habsburg Mária kép is egy pontatlan másolat, a II. Lajos páncélban kép (szerző: Dorffmaister, másolata: Boros) a barokk festészet szüleménye, míg a Tizianónak vélt kép szerzője ismeretlen Itáliai. Raffaelló festmény másolata úgy, hogy csak a fejet cserélte le a szerző 1532-ben. Lajos halála után. Raffaello eredeti festménye 1518-ban készült Mediciről, amikor Lajos 12 éves volt. Szakállal? Így néz ki egy Jagelló? Sosem húzott francia maskarát! Kutatjuk Jagelló Lajos és Anna illetve Habsburg Mária és Ferdinánd portréit. (A Mi-kis-Műhelyünk, Bp.)

Bejegyzés: „Ante diem natus…” – II. Lajos születése (1506. július 1.)

Azt irja "jo fel merfoldes kocsiut" gondolom nemet merfoldre ertette es igy az a jo fel merfold olyan 3.5-4Km lehetett. Ez Mohacstol a magyar taborok helyet jelolheti Brodarics tavolsagadatai alapjan. O is (B) azt irja hogy a ket magyar tabor fel merfoldre Mohacstol talalkozott. Ami igazan erdekes hogy a szemtanu itt jol felismereto es betemetett arkokrol szol. Kerdes milyen erkok lehetnek ezek? Esetleg valamikori vizfolyasok amiket addigra betemettek? Ez sem lenne pelda nelkuli. Vagy lehet hogy tenyleg astak a magyarok arkokat a szekervar korul. Ugyanis egy masik a csaaban ott levo szemtanu arrol irt hogy szekervarat epitettek a magyarok amibol ha azt nem bontottak volna meg a menekulok akkor jol tudtak volna magukat vedeni az elso osszecsapas utani menekulesben. Minden esetre ha ot valoban vannak betemetett arkok plane esetleg ezekben hosi halottak akkor az annyibol johir hogy ezeket manapsag mar viszonylag konyu megtalalni.

Bejegyzés: "Amikor ott jártunk, telt kalászok nőttek rajta..."

A Kerekasztal mint kommunikációs lehetőség első jelentős lépése rendkívül hasznos és érdekes volt.

A következőkben időben ütemezett módon meg kell szervezni a soron következő kerekasztal beszélgetést .

A híd megvalósításában érdekeltekkel való beszélgetés egyre hitelesebbé teheti a tervezést minden a hídon átjárni szándékozók számára.Ebbe bele kell érteni Ausztria, Szlovénia, Dél - Magyarország, , Románia , Szerbia és akár a balkáni kikötőket is.

Ugyanígy meg kell hívni a kikötő bővítésével foglalkozó tervezőket is.

A városfejlesztés részeként , a belváros, az emlékhelyek, városi objektumai, a bemutatóhelyek, galériák, egy új múzeum, a Nemzeti Emlékhely és környezete, mind önálló elemzés tárgya kell legyen.

Bejegyzés: Kerekasztal

Nem tudom jol gondolom e hogy a kutatas igen termekeny volt? Mar csak azert gondolom mert az a terulet a Magyar tabor helye lehetett es tobb tizezer ember taborozott ott. erdekes lehetnek a penzleletek hovatartozasai. Szabadna errol valamit megtudni?

Koszonom

Bejegyzés: Bírná ezt kitartással Indiana Jones?

@Haramza Márk:
Tisztelettel koszonom a valaszat

Az szerintem is egyertelmu hogy ott torntet "valami" de szerintem ez a siksag legtobb reszerol elmondhato . Ha feltelezzuk hogy ez a leletsuruseg a Mohacsi csatahoz tatozik akkor meg mindig ott van a kerdes hogy melyik reszehez? Mert lehet ez a Magyar jobbszarny attores vagy azattores utani taborba valo betores fosztogatas helye ahol "igen sok igazhitut megoltek" De lehet sokminden mas is. Nem tudom tortent e a telepuleshelyen talajradaros felmeres az esetleges templomhely felkutatasara? koszonom elore is a valaszat.

Megvalami eszembe jutott. Ha a Magyar tamadas valoban ugy es onnan erkezett volna ahogy Bertok ur bemutatta akkor az egesz elnyujtott csatarend mely a bekeritest volt hivatott megneheziteni ertelmet veszitene mivel a magyar jobszarny nem latott volna tovabb a tereplepcsonel es annak kozelsege miatt nagyon konyu lett volna a magyar hadrendet hatbatamadni megkerulni.

Hogy valami tortent ott az latszik a leletsurusegbol de abszolute amatorkent nekem nagyon logikatlannak tunik az a csatarend es tamadas ott es ugy.

Bejegyzés: Hol volt, hol nem volt...

@Hajra777: Köszönjük a kérdést! Nem azonosítjuk az általunk vizsgált települést egyértelműen Földvárként. Ugyanakkor jelen ismereteink szerint ezen a területen fordulnak elő kiemelten magas számban korszakra keltezhető katonai összecsapás tárgyi emlékei.
A település nevének kérdését egyelőre óvatossággal kezeljük, csatlakozva a Gyalókay Jenő és B. Szabó János által is hangoztatott kérdéshez: „azt kell eldöntenünk, vajon csakugyan Földvár volt-e az a falu, amelyről Brodarics szólott?”
Az alábbi tanulmányunkban szintén foglalkoztunk a problémakörrel: www.academia.edu/43928055/Moh%C3%A1cs_500_csatat%C3%A9rkutat%C3%A1si_program_Moh%C3%A1cs_500_Battlefield_Research_Project_?fbclid=IwAR2Yl-N9Gipx0BZVDKRQtdKQOWBFMzYrCpMLYICPVj-3avtc7qR8C_efp9Q

Bejegyzés: Hol volt, hol nem volt...

Tisztelettel erdeklodnek hogy azutan hogy Dr Sudar Balazseloadasan elhangzott, sot Bertok Ur is elismerte hogy ez a telepulesfolt nagy valoszinuseggel Nagymajsa, szoval mi az ami miatt kitartanak az elmeletuk melett miszerint ez a telepulesfolt Foldvar?

Esetleg valami uj forras, lelet, bizonyitek?

Bejegyzés: Hol volt, hol nem volt...

@Hajra777: Köszönjük szépen a szerzők és szerkesztők nevében is!

Bejegyzés: A mohácsi kistérség települései a 17. század utolsó negyedében

Nagyon jo es unikalis munkat adtatok ki a kezetekbol. Szivbol gratulalok hozza. Egy csomo mindenre egyszerre valasz vagy gondolatebreszto.

Megegyszer koszonom

Bejegyzés: A mohácsi kistérség települései a 17. század utolsó negyedében

@Szabó Máté: Megkerdezhetem hogy milyen tipusu talajradart hasznaltatok es legfokeppen milyen frekvenciat?

Bejegyzés: Eredményes két hetet tudhatunk magunk mögött, de az igazi újdonságok csak ezután várhatók…

Azt olvastam hogy az ot sirbol csak negy kerul kibontasra es felszedesre. Szabad tudni mi az oka hogy nem az osszes es melyik lesz a "megmarado" ?

Bejegyzés: Eredményes két hetet tudhatunk magunk mögött, de az igazi újdonságok csak ezután várhatók…

A helyszín visszaazonosítása a leírtak szerint több lépésben történt. Mikor kiderült, hogy így is bizonytalanságok vannak, a talajradar is előkerült, de sajnos az sem adott egyértelmű eredményt, így végül a legbiztosabb módszernél, a szondánál kellett maradni.
Sajnos sokszor hiába a különböző technológia és módszer, eredményeik csak a hitelesítő ásatás során válnak érthetővé, tehát az is elképzelhető, hogy "ott van a képen", csak éppen nem tudjuk, mit kell nézni. :)

Bejegyzés: Eredményes két hetet tudhatunk magunk mögött, de az igazi újdonságok csak ezután várhatók…

Jól látni a professzionális hozzaalkast és a technikát. Kívánok jó egészséget türelmet és sok sikert a további munkához. Látható hogy már az első Sir első rétegének kibontasa felszedese és dokumentalwsa milyen nagy munkával jár, és akkor még ott vannak a további rétegek és a további sírok. Drukkolok nektek és kíváncsian várom a következő beszámolót. A cikkben írva volt hogy a sír pontos pozícionalasa nemi extra munkát adott. Nem volna egyszerűbb egy talajradarral mind az öt sírt pontosan kijelolni? Csak eszembe jutott mint ötlet.

Bejegyzés: Eredményes két hetet tudhatunk magunk mögött, de az igazi újdonságok csak ezután várhatók…

@Hajra777: A munka jelenlegi állásáról a legújabb naplóbejegyzésünkben írtunk:
mohacs.blog.hu/2020/08/30/eredmenyes_ket_hetet_tudhatunk_magunk_mogott_de_az_igazi_ujdonsagok_csak_ezutan_varhatok#more16182732

Bejegyzés: Előszó egy nyílt „ásatási naplóhoz”

MOHÁCSI CSATA 500! Üdvözöljük a kutatást és a kutatókat! A történelembarátok nagy érdeklődéssel várják az újabb leleteket, felismeréseket, összefüggéseket, tudományos ismereteket, mely által magunk is megváltozunk. Mert mindenképpen a "jelen történetéröl" van szó, ami azt jelenti, hogy a múlt elgondolását, kritikáját miképp tudjuk ma megtenni. Mire vagyunk képesek. Milyen az emlékezetkultúránk. Kik vagyunk mi MA? Kik nem vagyunk?

Bejegyzés: KÖZLEMÉNY A MOHÁCS 500 CSATA- ÉS HADSZINTÉRKUTATÓ EGYESÜLET MEGALAKULÁSÁRÓL ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉRŐL

Barátsággal üdvözöljük az új egyesületet.Úgy gondoljuk, csak így, felelősen, kellő felkészültséggel és kitartó szorgalommal juthatunk el kitűzött céljaink eléréséhez.
Már első találkozásunkkor elhatároztuk a konstruktív együttműködés fontosságát.
Egymás tevékenységét kiegészítve, az általános - és a középiskolák tanulóit folyamatosan tájékoztatva, esetenként őket bevonva, eljuthatunk oda, hogy 2026-ra városunk és érintett településeink lakossága tájékozottan és elkötelezetten támogatja munkálkodásunkat.Szeretnék ehhez egy idézetet is felhasználni, ami a Mohácsi Hirlap 1901 - 1908 közötti időszakban megjelent első, bevezető számának előszava volt : " ....hévvel és lelkesedéssel fogjuk ápolni a hazaszeretetet termékenyítő nemes tetteket érlelő érzelmét éleszteni, izmosítani az együvé tartozás tudatát, bontani az élet nehéz harczai által az egy haza fiai közé tornyosított válaszfalakat, simítani a küzdelmekben kiélesedő ellentéteket kutatni és értékesíteni a társadalom cselekvését irányító eszméket, küzdeni a közérdek iránti közöny ellen, népszerüsíteni az egyenlőség nagy elvéből fejlő szabadelvű társadalmi eszméket, művelni , terjeszteni, megkedveltetni hazai nyelvünket, keresni mindenben , mindenkor, az igazat, emelni az izlést, nemesíteni az erkölcsi felfogást, előmozdítani a város és vidékének érdekeit. "

Bejegyzés: KÖZLEMÉNY A MOHÁCS 500 CSATA- ÉS HADSZINTÉRKUTATÓ EGYESÜLET MEGALAKULÁSÁRÓL ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉRŐL

Esetleg valamit lehet mar tudni az eddigi munkak utan? Valami ujdonsag vagy eppen a mar ismertek megerositese?

Koszonom

Bejegyzés: Előszó egy nyílt „ásatási naplóhoz”

Nincs ebben vita köztünk." Az archaikus közelharcminden borzalma ellenére " emberibb " volt mint a modern hadviseláés látszólagos sterilsége." írja Ad Dio. A spártai 300 archaikus küzdelme még a filmes megvalósítás ellenére is mélyen megrázta a nézők millióit. Ugyanakkor a 2.vh. legvéresebb eseményei felett is átlépett a világ.A modern háborúkban a közelharc nem elkerülhető, különösen a legújabbkori harci cselekmények során, ahol a kisebb létszámú harccsoportok szinte gerilla harcmodorát látjuk a Közel - Keleten.
Azt is tudjuk, hogy mit művel a 7,65 -ös Kalasnyikov lövedéke és mit tud az 5,65 - ös lövedék az emberi testtel érintkezve.Ma nem értékelési szempont az ember ember elleni közelharc kimenetele.Ma a harc lényege, célja a szembenálló harcképtelenné tétele, az ellenállás megtörése, az általa birtokolt terület elfoglalása és így lépésről lépésre a szembenálló harcászati célja elérése meghiusítása.Ma nem az a legény, aki a mai technikai viszonyok között gyalogsági ásóval, bajonettel közelharcot vív, hanem az, aki megmenti ettől a katonáit. Vannak különleges kiképzettségű alakulatok, akik a közelharc profijai. Feladatuk is más.Parancsnokként mindent megtennék hogy elkerüljem a közelharcot.Hogy statisztikai adat, igen, az.A két , vagy több fél fegyveres összecsapása során a harcoló felek statisztikai adatokká válnak.A katonai vezetők ember - ember elleni harca mára az elektronika, a drónok, az irányított rakéták, a páncéltörő rakéták és a váratlan irányított tűzcsapások mesteri alkalmazásában juthat kifejeződésre.

Bejegyzés: Előszó egy nyílt „ásatási naplóhoz”

@Csordás László:

Amikor a szemébe tudsz nézni az ellenfélnek, akkor az ember. Ha bombát dobsz rá, gázt eresztesz neki, aknát repítesz feléje, akkor csak egy statisztikai adat. Az archaikus közelharc minden borzalma ellenére "emberibb" volt, mint a modern hadviselés látszólagos sterilsége.

Bejegyzés: Előszó egy nyílt „ásatási naplóhoz”

@Csordás László: Azért a két világháborúban is sokan látták egymás szeme fehérjét, azaz vívtak közelharcot. És a kiélezett gyalogsági ásó is van olyan hatékony, mint a csatabárd... A rohamkés és a szurony használatáról már nem is beszélve.

Bejegyzés: Előszó egy nyílt „ásatási naplóhoz”