Hosszú hetek óta folyik a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen (Sátorhely falu külterületén) a III. számú tömegsír feltárása, és bár számtalanszor adott már hírt róla a sajtó, mégis hasznosnak gondoljuk bővebben bemutatni, hogyan zajlik ez a munka, milyen kérdések mozgatják a kutatást, és nem utolsósorban,…

Dr. Bertók Gábor Mohács 500 projektvezető előadása Bár az 1526-os mohácsi csata, mint a magyar történelem egyik legmeghatározóbb jelentőségű ütközete, kiemelt figyelmet kapott az elmúlt két évszázad tudományos kutatásában, történészek vizsgálták előzményeit, a vereség okait és következményeit,…

A Janus Pannonius Múzeumban számos olyan fegyver található, amely az Oszmán Birodalommal vívott háborúk emlékét vagy a kései balkáni-török díszítőművészet formavilágát őrzi. Ezek a fegyverek a legkülönfélébb technikákkal készültek kaukázusi, anatóliai és balkáni műhelyekben, némelyikük pedig…

  Örömmel tudatjuk, hogy 2020. augusztus 26-án a Pécsi Törvényszék nyilvántartásba vette a Mohács 500 Egyesületet, amely így megkezdi működését.

  Az 1526-os mohácsi csata kutatásának egyik legjellegzetesebb régészeti forrását adják az elesettek tömegsírokban elhantolt földi maradványai.

A mohácsi csatatérkutatás során vaseszközök legérdekesebb darabjai két aszimmetrikus ekevas, hozzájuk tartozó csoroszlya és egy bárd voltak.

Kétség kívül az egyik legfontosabb tárgycsoportot a puskákból kilőtt lövedékek adják, amelyek különböző méretben és formában fordulnak elő a terepen.

A 2016 márciusában megrendezett fémkeresős terepbejárásról került elő egy fokosbalta feje.

Kereken 29 hét maradt hátra 2019. augusztus 29-ig, a csata 493. évfordulójáig. A mai naptól hetente egy alkalommal a fémkeresős terepbejárások mohácsi csatával összefüggésbe hozható leletei kerülnek bemutatásra a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből. Mindaz, ami az ütközetből…