Március 15-én Dr. Bertók Gábor régész, Dr. Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész és Dr. Varga Szabolcs történész kitüntetésben részesült a mohácsi csata kutatásában végzett munkájáért.

2020. augusztus 18-án a Kanizsai Dorottya Múzeumban mutatták be először a Szűcs József tiszteletére készült, Eke mentén, csata nyomában c. tanulmánykötetet. A mohácsi múzeumban szintén ekkor nyílt meg a Mohács 500 Csatatérkutatási Program időszaki kiállítása, amely jelenleg a Mohácsi Nemzeti…

Bővebben az eseményről itt olvasható.

Dr. Bertók Gábor Mohács 500 projektvezető előadása Bár az 1526-os mohácsi csata, mint a magyar történelem egyik legmeghatározóbb jelentőségű ütközete, kiemelt figyelmet kapott az elmúlt két évszázad tudományos kutatásában, történészek vizsgálták előzményeit, a vereség okait és következményeit,…

Az 1526-os mohácsi csata helyszínét és lefolyását vizsgáló Mohács 500 kutatóprogram terepi munkái során többszáz hadilelet látott napvilágot, ezek túlnyomó hányadát ólom és vas alapanyagú lövedékek adják.

Tikkasztó hőségben, vagy a sáros talajt ostorozó hózáporban, leszegett fejjel, eltántoríthatatlanul róják soraikat a Mohács 500 Kutatócsoport fémkeresősei a csata nyomai, hadileletei után kutatva. Az ásók barázdái, a bakancsnyomok és a leletjelző pálcák szélben lengő zászlói hizlalják az átvizsgált…

A fémkeresős csatatérkutatás gyakran előforduló közelharci fegyvereiként tarthatjuk számon az ütő-vágó fegyvereket, köztük a buzogányokat.

A mohácsi csatatérkutatás során vaseszközök legérdekesebb darabjai két aszimmetrikus ekevas, hozzájuk tartozó csoroszlya és egy bárd voltak.

A héten folytatott terepbejárás eredményeképp újabb csatához köthető leletek láttak napvilágot. Ez alkalommal a falu nyomvonalán előkerülő ruhakapocs kerül bemutatásra.