A Mohácsi Nemzeti Emlékhely üzemeltetője, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szervezett tudományos konferenciát december 7-ére, ahol a mohácsi csatával összefüggő kutatásokat ismertették. Az összejövetel azért is volt pikáns, mert Pap Norbert és Bertók Gábor is bemutatta a kutatási eredményeit, akik két különböző hipotézist állítottak fel a csatatér helyszínével kapcsolatban.
Ebben az időszakban is megfigyelhetők természetes élőhelyükön a csatatérkutatók, akiket épp vonulásuk során sikerült lencsevégre kapni. Pillanatkép a Mohács 500 kutatóközösségének karácsonyi terepi munkáiból.
"Nem ilyen időben kellene terepi munkákat folytatni" - suhanhat át az olvasó fejében a gondolat, hiszen a hétvégén meglehetősen zord időjárási körülmények között gyűjtöttük ki a hólepte földből a fémtárgyakat.
December 7-én a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megrendezett konferencia keretében a Honvédelmi Minisztérium kitüntetését nyújtotta át Dr. Négyesi Lajos ezredes Szűcs Józsefnek, a mohácsi csatatér legelszántabb kutatójának.
Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett – Brodarics István krónikájában Földvár néven említett – település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei – mondta el Bertók Gábor régész a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.
Amikor ott jártunk, telt kalászok nőttek rajta. Még látni az árkokat, ahol az ágyúk álltak, és ahová a halottakat temették
A legkevésbé sem mondható eredménytelennek a múlt hétvége a mohácsi csatatér kutatása szempontjából.
Előadás a csatatérkutatás újabb eredményeiről a pécsi Múzeumok Éjszakáján
Izgalmas és sokrétű szempontrendszerrel és megközelítési módokkal veszik górcső alá az 1526-os mohácsi csatateret azon a szakmai értekezleten, amelyet a Janus Pannonius Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem szervez június 9-én 9:00 és 16:30 között a pécsi Csontváry Múzeumban (Janus Pannonius utca 11.). A tudományos találkozó célja, hogy számba vegye az 1526-os mohácsi csata rekonstrukciós lehetőségeit az újabb terepi kutatások tükrében.
