A héten folytatott terepbejárás eredményeképp újabb csatához köthető leletek láttak napvilágot. Ez alkalommal a falu nyomvonalán előkerülő ruhakapocs kerül bemutatásra.

A Majstól északkeletre fekvő falu nyomvonalán újabb leletekre bukkantunk: sarkantyútöredékre, lövedékekre, késvégekre és pengetöredékekre, valamint a képen látható francia vagy párizsi ruhakapocsra. Ez utóbbi azért is érdekes, mert azon kevés tárgytípusok közé tartozik, amelynek darabjai az eddig feltárt tömegsírokból is előkerültek.

Kép a hétvégi terepbejárásról (Lóki Róbert)

A kapocs egy "hím" és egy "nőstény" tagból állt, amellyel ruházatot, vagy pártát kapcsoltak össze. Általános elterjedése köszönhető volt egyszerű készítésének is: egy réz alapú ötvözetből készült huzalt formára hajtogattak, majd laposra kalapálták.

A tömegsírokban talált ruhakapcsok (Papp 1961. 245.)

Papp László 1961-es tanulmányában megemlékezik arról, hogy a feltárt tömegsírokból több (csupán az I. tömegsírból 34 darab) "pápaszemes, páros rézkapocs" került elő, esetenként vászondarabkákkal együtt.

"Ezeket több esetben a csontváz nyaktáján, az álltól kisebb-nagyobb távolságra, több ízben olyan helyen, a csontok közé lecsúszva találtuk, hogy eredeti helyzetüket nem állapíthattuk meg."

Maráz Borbála a további tömegsírok feltárása során szintén felfigyelt a ruhakapcsok jelenlétére:

"A temetők és a sírok régészeti feltárásakor általánosan előkerülő mellékletek, az oda eltemetettekhez tartozó ékszerek, viseleti tárgyak itt nem fordultak elő. A legfelül fekvő halottak csontmaradványai között mindössze néhány réz ruhakapcsot és kis vasszegecskéket találtunk."

 Tehát az eddig megtalált tömegsíroknak ugyanúgy jellemző melléklete a párizsi ruhakapocs, mint a 15-16. századi templom körüli temetők feltárt sírjainak. Ugyanakkor a tárgytípus széleskörű - nemcsak tér- de egyúttal időbeli - elterjedése óvatosságra int bennünket: a jóformán egész középkorban általános viseleti elemet csak kontextusában lehet szűkebb időszakra keltezni, vagy éppen a csatához kötni.

Ruhakapcsok Balatonszabadi-Pusztatoronyról (Magyar 2007. 185.)