1526. augusztus 29-én a mohácsi csatavesztést követően megszűnt a szervezett ellenállás az oszmán hadak ellen. Magyarország területén nem volt több olyan sereg, amely veszélyeztethette, vagy akár akadályozhatta volna a török főerők előrenyomulását a Duna mentén Buda, a királyi székhely felé. Ahogy az a vereséget követő beszámoló levelezésekből kiderül, a fősereg lassú előrenyomulásával párhuzamosan a könnyűlovas portyázók – akindzsik – a tatárjárás óta nem látott pusztítást vittek végbe az ország jelentős területén.
Zárai Jeromos (Frangepán Kristóf gróf helytartója) velencei barátjának írt, október 22-én kelt leveléből tudjuk, hogy Pécs környékének és Somogy vármegyének a kifosztása után Székesfehérvár térsége került sorra, ahol azonban a vár ellenállt, bevételével a török had nem is próbálkozott. Frangepán gróf 500 lovast küldött Fehérvárra támogatásul, ezt egy velencei beszámoló is megerősíti. A lovasok feltűnése szeptember 29-én a Fehérvár környékét dúló törökök megfutamodását okozta, ha hihetünk Zárai Jeromos feltehetően elfogult beszámolójának. Ibrahim pasa serege Zárai beszámolója alapján megpróbálkozott Esztergom várának ostromával, amit Antonio Boemo velencei kém jelentése alapján védősereg híján az odamenekült parasztok és kisnemesek védtek meg sikeresen. A vár védelméért felelős Orbonász András nógrádi nemes, Szalkai érsek várnagya Brodarics István és a velencei kém egybehangzó beszámolója alapján a Pozsonyba menekülő királyné és a budai polgárok Dunán szállított holmijának fosztogatásával volt elfoglalva, így a vár védelmét Nagy Máté, a káptalan kapitánya szervezte meg. A védelmi harc régészeti maradványa az a lelet, melyre a Kölcsey Ferenc u. 2. szám alatt, a Káptalan háza udvarán dolgozó kőművesek 1896-ban ásás közben bukkantak: Az előkerült leletanyag fegyverekből (köztük puskacső, szekerce és ágyúgolyó) és II. Lajos korából származó pénzekből állt. Hasonlóképp sikertelen volt Visegrád várának ostroma is, amelyet védősereg híján a környékbeli parasztok és a márianosztrai szerzetesek védtek meg. Tata és Komárom bevétele sem sikerült a török hadaknak, bár biztos, hogy komoly szándék a várak bevételére nem volt, inkább csak ha alkalom adódott volna átadásra kényszeríteni, vagy csekély veszteséggel elfoglalni az erődítményeket, akkor éltek volna a kínálkozó alkalmakkal.
A török Buda felé haladtában, Érdnél is kisebb ellenállásba ütközhetett. A Ferenczy Múzeumi Centrum itt a 2018. évben egy koraújkori kincslelet kapcsán mentő feltárást végzett.
Kovaliczky Gergely régész
(Janus Pannonius Múzem, Mohács 500 Csatatérkutatási Program)
Nagy Balázs régész
(Ferenczy Múzeumi Centrum, Mohács 500 Csatatérkutatási Program)
A képek forrása és a teljes tanulmány itt tekinthető meg - full paper here!
