120 éve, 1900. augusztus 10-én született Veszprémben Dr. Dombay János régész. (Kép: Lengvári 2000)

Elemi és középfokú tanulmányait követően pénzügyőri fővigyázóként, majd állampénztári tisztviselőként dolgozott. 1926-ban Bonyhádra került, s itt ismerkedett meg Wosinszky Mór munkásságával, amely nagy hatással volt rá. Részint az ő példája inspirálta, hogy amatőr régészként előbb Bonyhád, majd 1931-es áthelyezését követően Pécsvárad térségében megkezdje a terepbejárásokat. Bár a pécsi múzeum részéről kezdetben nem számíthatott támogatásra, a korszak jelentős kutatóival, Laczkó Dezsővel, Járdányi Paulovits Istvánnal és Tompa Ferenccel rendszeres kapcsolatban állt. Dombay János már amatőr régészként is a lehető legnagyobb szakmai színvonal elérésére törekedett. Szem előtt tartotta, hogy a leletek összegyűjtésének önmagában, a kontextusból kiragadva nincs nagy értéke, így megfigyeléseit alaposan dokumentálta, tudományos igényű feljegyzéseket, leírásokat, rajzokat készített. Már számos feltáráson volt túl, mikor 1942-ben őskori régészetből diplomát szerzett a debreceni egyetemen.

Dombay János családja körében (Forrás: Facebook)

Évtizedekig tartó terepen végzett tevékenysége során feltárta a Pécsvárad–aranyhegyi, a szebényi, a fazekasbodai és zengővárkonyi őskori telepeket és/vagy temetőket. Az őskori emlékek mellett a Pécs környéki római (Zengővárkony, Fazekasboda, Szilágy Kékesd stb.) és avar kori lelőhelyek (Szebény, Nagypall stb.) kutatásának is figyelmet szentelt.

A Pécsvárad közelében található, Dombay Jánosról elnevezett tó

1951-ben nevezték ki a Janus Pannonius Múzeum igazgatójának. E pozíciója mellett 1958-tól egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig a Baranya megyei Múzeumok főigazgatói posztját is betöltötte.

A Dombay-emlékmű

Leletek a zengővárkonyi őskori temetőből, s az ásatások eredményeit közlő monográfiák

A megyei gyűjtemény régészeti anyagának jelentős része Dombay János átfogó, Baranya megye egész területére kiterjedő régészeti kutatásának eredménye.

Neményi Réka