A fémkeresős csatatérkutatás gyakran előforduló közelharci fegyvereiként tarthatjuk számon az ütő-vágó fegyvereket, köztük a buzogányokat.
Korábban már beszámoltunk egy 2016-ban előkerült fokosbaltáról, amely szintén az ütő-vágó, vagy sújtó fegyverek családjába tartozik.
A buzogányok bronzból vagy vasból készült fejből, valamint egy fa, illetve fém nyélből állnak. Hatékonyságuk a fej tömegéből és kiképzéséből adódott, amely lehetővé tette, hogy az egyszerűbb testvédelmi rendszereken komoly károkat okozzon.
A Déri-gyűjtemény gótikus buzogányai
A 14. század folyamán terjedt el a fegyverfajta ütőéllel ellátott típusa: a tollasbuzogány. A fegyver köpűjére sugarasan illesztették rá a tollakat, amelyek a 15. század során íves kiképzésűvé fejlődtek.
Itáliai buzogány a 16. század közepéről
Buzogánytöredékek nemcsak a Földvárnak feltételezett falu nyomvonaláról, hanem a környék további lelőhelyeiről, így például Merse falu helyéről is kerültek elő. A csatatérkutatás során talált buzogányfejek megtekinthetők a Mohácsi Nemzeti Emlékpark időszaki kiállításában, amelyet a csata közelgő emléknapjára való tekintettel újabb fémkeresős leletekkel bővítettek a kutatók.
Bibliai illusztráció a 15. század közepéről