A Braunau am Inn-i Szent István-templom mellett található síremlékek között egy tekintélyes méretű dombormű is látható egy férfiról, akinek szokatlanul hosszú szakálla a földig ért. Az emlékmű első pillantásra bizarrnak tűnhet, ám méltó emléket állít annak az embernek, akit a saját szakálla ölt meg.
Pákolitz István 1979-es filmje a mohácsi busójárás eredetéről.
Forrás: MTV Pécsi Körzeti Stúdió
Több hektárnyi terület várakozik még átvizsgálásra, hogy árnyaltabb képet nyerjünk az 1526. augusztus 29-én zajlott történelmi jelentőségű ütközetről. Eddig számos elképzelés született a csata pontos helyszínéről és lefolyásáról, ami nem csoda, hiszen - ahogy azt a területet évtizedekig járó Szűcs József megfogalmazta - ez a csatatér nem olyan, mint egy szokványos lelőhely, itt minden lépés gyanús."
A hétvégén újabb kísérletet tettünk a történelmi esemény emlékeinek bővítésére.
Mátyás király emlékévet hirdet 2018-ra a nemzetpolitikai államtitkárság – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. Az államtitkár közölte: a Kárpát-medence magyarsága az emlékévhez kapcsolódva számos közös rendezvényt, konferenciát tart majd, kiállítást, illetve a fiataloknak történelmi versenyeket szerveznek.
Oldalunk kiemelten ajánlja az alábbi, mohácsi csatával kapcsolatos előadásokat:
NAGY BALÁZS: A mohácsi vész következményei az érem- és kincsleletek tükrében
Dr. NÉGYESI LAJOS: Emlékjelek a Duna mentén
A gazdaságtörténet kutatása a legnagyobb hatású történelmi eseményeket is új megvilágításba helyezheti. Ezt bizonyítja C. Tóth Norbert tanulmánya, amely a Magyar Királyság 1522. évi költségvetésének rekonstruálásával bizonyítja: a mohácsi vereséget nem a gyenge kezű Jagelló királyok vagy a széthúzó magyar elit, hanem az Oszmán Birodalom hatalmas túlereje okozta.