Dr. Kiss Attila, 1939–1999 (Forrás: CommArchHung 2014)

81 éve, 1939. június 27-én született Brassóban Kiss Attila régész.
A középiskolát a budapesti József Attila gimnáziumban végezte, majd 1962-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán régész és történelem tanári diplomát szerzett. Még ebben az évben friss diplomás régészként a pécsi Janus Pannonius Múzeumba került. Doktori disszertációját 1965-ben védte meg, melynek témája Pannonia római lakosságának népvándorlás kori továbbélése volt. 1973-ban lett a Magyar Nemzeti Múzeum Népvándorlás kori Gyűjteményének munkatársa, ahol egészen 1999-ben bekövetkezett haláláig dolgozott.

Szakmai érdeklődése rendkívül sokrétű volt, pályafutása során az 5–7. századi germán népek, az avar és a honfoglalás kor régészeti hagyatékát, illetve Magyarország államalapítás kori történetét egyaránt aktívan kutatta.

A kozármislenyi római kocsi rekonstrukciója a JPM kiállításán (JPM)

Terepi tevékenysége elsősorban Baranya megyére koncentrálódott: az ő nevéhez fűződik az első hiteles régészeti ásatásból származó pannoniai kocsitemetkezés, a kozármislenyi római kori kocsisír feltárása, s ő vezette a mohácsi langobard és a majsi Árpád-kori temető ásatását is. Bándi Gáborral együtt éveken át részt vett a pécsváradi vár és apátság feltárási munkálataiban. 1970-től egészen haláláig a Kölked-feketekapui avar kori telep és temető ásatását vezette.

A majsi Árpád-kori temetőben talált bronzkereszt (JPM)

Korongfibula, Kölked-Feketekapu, B119. sír, 7. század eleje (MNM)

Kutatási eredményeit 7 monográfia és számos hosszabb-rövidebb lélegzetvételű anyagközlés, elméleti tanulmány formájában tette közzé angol, német és magyar nyelven. Kiterjedt érdeklődését mi sem szemlélteti jobban, hogy régészeti munkássága mellett Andrásfalvy Bertalannal és Kallós Zoltánnal erdélyi és moldvai népzenei gyűjtő utakon is részt vett.

Övcsat, Kölked-Feketekapu B 85. sír, 7. sz. első fele (MNM)

A pécsváradi apátság feltárása, 1968. augusztus 18. (Fotó: Kovács E. Sándor @MTVA Archívum)

Kiss Attila munkássága és életműve fontos helyet foglal el a népvándorlás és kora középkor hazai és egyetemes kutatásában egyaránt. Alapos, minden részletre kiterjedő anyagközlései, módszertani szempontból követendő feldolgozásai fontos hivatkozási alapul szolgálnak, míg elméletei máig serkentőleg hatnak a kutatásra.

Kiss Attila a mohácsi Kálvin-közi útépítésen napvilágra került éremleletet vizsgálja, 1969. március 18. (Fotó: Kovács E. Sándor @MTVA Archívum)

Kiss Attila, amint a Kölked határában feltárt nagy méretű avar kori település egyik kemencéjét rajzolja 1974. szeptember 8-án (Fotó: Bajkor József @MTVA Archívum)

Neményi Réka