Több hektárnyi terület várakozik még átvizsgálásra, hogy árnyaltabb képet nyerjünk az 1526. augusztus 29-én zajlott történelmi jelentőségű ütközetről. Eddig számos elképzelés született a csata pontos helyszínéről és lefolyásáról, ami nem csoda, hiszen - ahogy azt a területet évtizedekig járó Szűcs József megfogalmazta - ez a csatatér nem olyan, mint egy szokványos lelőhely, itt minden lépés gyanús."
A hétvégén újabb kísérletet tettünk a történelmi esemény emlékeinek bővítésére.
Véletlen egybeesés, hogy a királyválasztás évfordulójára és ezzel együtt a tavaly megrendezett mohácsi emlékkonferenciának napjára hoztuk össze az újabb terepmunkát. A Janus Pannonius Múzeum, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és Térinformatikai Laboratóriuma, valamint a Detect Max Hungary Kft. együttműködésével december 16-án és 17-én egész álló nap fémkeresőkkel jártuk az ütközet feltételezett helyszíneit.
Fémkeresés és leletmosás Fotó: MTI/Sóki Tamás
További képek a fémkeresős terepi munkákról itt!
Dolgunk nem volt könnyű, mivel az eseményt megelőző éjjel mintegy 40 mm eső hullott a helyszíneken, amitől a frissen szántott, a csapadéktól ragadóssá vált talaj megnehezítette a járást és a leletek felszedését is. A program ennek elenére is jelentős sikernek tekinthető: több mint ötszáz lelet – pénzérme, ólomlövedék, nyílhegy és egyéb tárgy – került elő, amelyek között két, I. Szulejmán uralkodása alatt vert, 1520-as dátummal (926 a Hidzsra után) ellátott, és feltételezhetően az ütközet során elvesztett török aranypénz is volt.
I. Szulejmán csatatérről előkerült aranypénze. Fotó: Bertók Gábor (JPM)
Nem ez az első alkalom, hogy fémkeresők hada lepte el a mohácsi síkságot. Tavaly márciusban szintén nagyszabású terepbejárások eredményeképp mintegy ezer lelet került elő, amelyek többsége szintén az 1526-os ütközethez köthető.
Az események főszervezője Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum régész-főmuzeológusa és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, valamint Szabó Máté, a Pécsi Tudományegyetem oktatója külön előadásokban ismertette a fémkereső régészeti alkalmazásának lehetőségeit.
A terepmunka pillanatképei. Fotó és címlapfotó: Szabó Máté (PTE)
Négyesi Lajos hadtörténész a '90-es évek óta foglalkozik a csatatér területének bejárásával és módszeres vizsgálatával. Meglátása szerint a csata egyértelmű nyomainak a tömegsírok tekinthetők. Így a meglévő tömegsírok feltárásában vezető szerepet betöltő Papp László korábbi kutatásaira támaszkodva külön magnetométeres méréseket végeztünk a Sátorhely melletti Mohácsi Nemzeti Emlékhely eddig még felderítetlen területein.
Magnetométeres vizsgálat (Bertók Gábor)
A programban dolgozó mintegy 20, múzeumokkal együttműködő fémkeresős munkatársunk,valamint a PPKE régészhallgatói mellett külön köszönettel tartozunk Nagy Tibornak, a Detect-Max Hungary Kft ügyvezetőjének, Szajcsán Évának, a Pécsi Járási Kormányhivatal örökségvédelmi ügyekkel foglalkozó munkatársának, Pólya Krisztinának, Majs község polgármesterének az ügyintézésben és szervezésben nyújtott segítségéért, illetve Szabó Mátének (Pécsi Tudományegyetem) a részvételért és az általa tartott előadásért.
Jelenleg a hétvégi vizsgálatok eredményeinek kiértékelése folyik, amelyeket további kutatásainkhoz kapcsolva 2018-ban fogunk közölni.
Igazi megmérettetés a csatatér kutatása, amelyhez mintegy ötszáz év távlatából csak lassú, kitartó munkával lehet közel kerülni.
Haramza Márk
Janus Pannonius Múzeum
Történeti Osztály
